Az írásjelekről

Egy regényt vagy novellát nem csak a benne lévő szereplők és a cselekmény határoz meg. Lehet akármennyire is hívogató az adott történet, ha az író közben annyi helyesírási és formai hibát vét, hogy az olvasó figyelmét egy idő után csak ezek kötik le. A legtöbb helyesírás ellenőrző szoftver a formai hibáknak a többségét nem ismeri fel, mert például egy adott írásjel kitétele lehet nagyon szubjektív is, éppen ezért érdemes fenntartásokkal kezelni az ilyesmit. Amennyiben írásra adjuk a fejünket, jobb tisztázni néhány alapvető szabályt, és különbséget az írásjelekkel kapcsolatban, amik apróságnak tűnhetnek, de nagyban befolyásolják egy tartalom összképét.

  

Kötőjel: –

 

Ez az a jel, amit a Word nem javít ki automatikusan a párbeszédek kezdeténél, és ezért sokan úgy is hagyják, nem foglalkoznak vele. Ez nagy hiba. Ezt általában szóösszetételeknél használjuk a leggyakrabban, illetve a kérdő „-e” szócskát is ezzel kell az adott szóhoz kapcsolni. Fontos még megemlíteni azt is, hogy az idegen szavak toldalékolását is ezzel kell írni, amennyiben az írása nem egyezik a kiejtéssel. Az alábbiakban néhány példa van felsorolva a kötőjel különböző felhasználási módjaira.

 

Példák szóösszetételekre:

David néha-néha kitekintett az esőcseppekkel pöttyözött ablakon.

A lány meg-megállt, hogy megnézze a gyönyörű, dimbes-dombos tájat.

 

Példák szóösszetételek felsorolására:

A szem- és hajszíne nagyon hasonlított az édesanyjáéra.

 

Példák az -e kérdőszócskára:

Elgondolkodott, hogy vajon megtalálta-e már az ajándékot, amit hagyott neki.

Nem tudta, hogy szóljon-e neki arról, amit pár perce hallott a mosódban.

 

Példák kétezren felüli összetett számnevek írására:

A stadion tizenkétezer-huszonöt fő befogadására képes.

Nyert a lottón kétmillió-háromszázhúszezer-kétszázkét forintot.

 

Példák számkapcsolatokra:

Egy-két ember képtelen felfogni, mit is beszél.

A férfi kivett öt-hat nap szabadságot.

 

Példa idegen szavak toldalékolására:

A Disney-nek hatalmas befolyása van a filmiparban.

Corey-nak nehéz napja volt.

 

Gondolatjel: –

 

Más néven nagykötőjel, vagy párbeszédjel. Ez hosszabb, mint a kötőjel, minden párbeszédet ezzel kezdünk, és az elbeszélői részt is ezzel csatoljuk a párbeszédhez. Illetve mondatba beszúrt gondolatnál is ezt kell használni. Párbeszéd kezdeténél csak a gondolatjel utána kell szóköz, elbeszélői rész csatolásánál, vagy közbevetésnél viszont előtte és utána is szóközt kell ütni.

Billentyűzet kombinációja: Alt+0150

 

Példák párbeszédre:

– Nem akarlak megsérteni, de nagyon önfejű vagy – mondtam egyenesen a szemébe.

– Mégis mi a fenéről beszélsz? – esett nekem azonnal.

– Mindegy, nem számít. – Megfordultam, és ott hagytam.

 

Példák közbevetésekre, ebben az esetben párosan kell használni, tehát a közbevetés kezdetén is, és utána is:

Teljesen úgy viselkedett, mint egy őrült – mondjuk, mikor nem –, így felálltam, és ott hagytam.

Mindig úgy képzelte – már amikor egyáltalán képzelődni merészelt –, hogy nem így fogja végezni.

 

Idézőjel: „…”

 

Fontos, hogy a kezdő idézőjelet alul, míg a zárót felül helyezzük el! Abban az esetben kisbetűvel kell kezdeni az idézetet, ha úgy idézünk, hogy az eredeti szövegben is kisbetűvel van. Amennyiben mondat közben idézünk, úgy a kezdő idézőjel elé, és a záró idézőjel után szóközt kell ütni.

 

Példák idézésre:

 „kész elbocsájtani a Szent Mihály szelén / s hős anyaként halni a November derén”– írta Babits Mihály versében.

„A félelem is olyasmi, mint a fájdalom: ha túl vagyunk rajta, gyorsan elfelejtjük”– vélekedett Stephen King egyik könyvében.

 

A lúdláb vagy kettős ék: »…«

 

Ha az idézett szöveg eleve tartalmaz idézetet, azokat az idézőjeleket le kell cserélni ezekre a jelekre. Nem szabad összekeverni ezzel a jellel őket: >>…<<

Billentyűzet kombinációja: Alt+0187 és Alt+0171

 

Példa kettős idézetre:

„Ahogy a halászok mondják: »beszél a víz«”

 

Hiányjel: …’

 

Hiányzó szövegrészek jelölésére szoktuk használni, például akkor, mikor a majdnem szó rövidített verzióját szeretnénk használni, azaz a majd’ szót (nem összekeverendő a majd kötőszóval), vagy a bácsi helyett a bá’-t.

 

Példák hiányjelre:

Hál’ Istennek, hogy épségben hazaérkezett.

Pál majd’ meghalt, hogy láthassa a legújabb Star Wars filmet.

Tamás bá’ lassan felállt, majd a kandallóhoz lépett.

 

Csillagjel: *

 

Lábjegyzet jelölésére használatos, akár többszörözve is lehet alkalmazni.

 

Három pont: …

 

Egy gondolatmenet megakadását, félbemaradását jelölheti, illetve egy szövegrész elmaradását. Természetesen ezután is kell a szóköz, ha azt másik mondat, vagy szövegrész követi. Idézett szövegből kihagyott rész jelölésekor a három pontot szögletes zárójelbe kell tenni. Ilyenkor a három pont elé és után nem kell szóköz, viszont a szögletes zárójel kezdete elé igen, illetve a zárása után is.

 

Példák:

Talán el kellene mondanom, hogy… nem, inkább mégsem fogom.

Fogalmam sincs, hogyan történhetett…

„Milyen ritka az igazi barátság a világon! És bizony […], sokan csak akkor kezdenek komolyan gondolkozni, amikor már késő!”

 

 

Külön köszönet jár Sellynek a cikk átellenőrzéséért.