LBRedding 2018. május 30.

Hollókirálynő

2045. – Cleveland, Ohio, a Harmadik Világháború kellős közepén (amit húsz éve próbálnak eltussolni) Rovena tinikorában a mutánsok csillagának lehetősége sem volt felemelkedni. Akiknek volt valamilyen képessége, annak bujkálnia kellett, különben rácsok mögött kötött ki, hogy „a tisztességes polgárok békében és nyugalomban élhessenek”. A fiatalok közül a legtöbb kísérleti laboratóriumok alanyaként végezte, és az a pár „szerencsés”, akinek a képességei megtetszettek a Fehér Háznak, akaratlanul is őrködniük kellett a nekik kirendelt városok felett. Rovena is erre a sorsra jutott, és miközben a társaival minduntalan lázadni próbál a munkaadói ellen, a saját problémáival – nevezetesen a képességeivel és a saját apjával is küzdenie kell. Nagyobb hatalom rejlik benne, mint ahogy eleinte hitte, és ahogy felfedezi a saját és a barátai erejét, úgy halmoz problémát probléma hátára. Rovena előtt szépen lassan darabokra hullik minden, amit eddig ismert, átlépve a fizika és a józanész határait. És miközben megpróbál egy új életet felépíteni a romokból, egyre több nyom bukkan fel a számára ismeretlen múltjából: először Holló, leginkább képzeletbeli barátra emlékeztető titkos személyisége, aki néhanapján átveszi az uralmat a teste fölött; majd a rég elfelejtett családja; és végül a család kevésbé szeretett része, vagyis az apja, meg minden, ami hozzá köthető. Rovena csak évekkel később volt hajlandó mindent elmondani a fiának, továbbadva azokat a titkokat, amik miatt huszonnyolc évvel később is üldözik. És egyben azokat a bizonyos rejtélyeket, például hogy hova tűnt és kicsoda Rovena állítólagos férje és a gyerekei apja, és hogy mi történt Washingtonban, amiről senki sem beszél, és szinte senki sem tudja, mi volt ott teljes valójában, na meg persze a Harmadik Világháború kirobbanásának elvileg államtitoknak minősülő körülményeit. És hogy Rovenának mi köze mindenhez, holott a legkisebb fia, Garfield tudomása szerint nem volt több egy egyszerű katonánál...

0 komment