Kedvencekhez adás
29

Vallomások

A még el nem fogyott szavak

Drága Uram!

Születésem oka ismert, mégis úgy kezdődött, hogy majdnem meghaltam. Minden bizonyára ez lesújtó hír, de élni akartam, úgy néz, ki, talán önért. Ha tudná, mit is jelent nekem ez a levél. Nem sok, sorainak száma gyarapodhatnék, de benne van minden, amit magamnak akarnék. Nem kell mondania semmit. Mindent elárult a tenyérnyi boríték és kacskaringós betűkkel rajta a név, amelyet annyira vágytam. Azt hiszem, meghökkentené, ha tudná milyen hosszú percekig érintetlenül csak bámultam mindezt. Csak néztem és elképzeltem mindazt, amit benne szán nekem, majd mindazt, amit én szánnék önnek ebben.

Ím, a nevem rajta, s a papírt csókommal ékesítem, ameddig az tulajdon ajkain nem pihenhet meg. Ki tudja, talán egy zordon tenger hűvös partján, vagy egy forró ölelésben a békés tűz mellett kapja-e meg. Bárhogy is, ez legyen öné, magának szánom, senki másnak. Bármennyire is aggódhat tulajdonáért, biztosíthatom róla, hogy a borítékot jól lezártam.

Ha bánatom és boldogságom keresné, tegye le tollát, s álljon tükör elé. Szemlélje meg sötétlő szemeit, melyeket keresném, haját, melyekkel annyit bajlódnék. Ott van még ajka, tudja jól, csókkal illetném, de mindez felesleges lenne, ha szívét nem érinthetném. Lássa hát örömöm, jól szemlélje meg magát, s tekintetét ne süsse le, én is pirulok. Nézze meg kezeit, melyet az enyéimbe vágynék, amint egy karnyújtásnyira lehetne az. Lám, így nézze bánatom. Egyedül áll testben a lapos egész előtt, mely minden porcikáját mutatja, de egyiket sem, amelybe én szerettem bele. Egyedül áll, de mégsem egyedülálló – ott bújok meg valahol szíve rejtekében, majd ha eljön az ideje, másként lesz, s lelkeim tükrében szemléli majd magát előttem.

Mint magának, nekem sincs semmim. De azt a semmit mégis odaadnám. Odaadnám, ha éppen nem maga lenne az, kihez annyira ragaszkodnék. Lassú a posta, szívem gyorsabban zakatol, s amit csak kigondolok, bárcsak oly’ hirtelen szállna hozzá válaszul. Várom írását, bármennyi legyen is. Összekaparom mindazt, amit el nem használt előlem. De tegye csak bátran, próbálkozzon csak, ha majd nem lesz elég szavam, úgy cselekszem.

Válaszul,

Szép hölgyed