Iteru ékköve – A Szahmeiek öröksége - Fejezet 1: Aszet harcosa

A lenyugvó nap még perzselő sugarai arany derengéssel vonták be a nyugodtan hömpölygő víz felszínét, a parton különös, fehérre vakolt házak sorakoztak, távolabb hatalmas ligetek tarkították a tájat, a horizont szinte beleolvadt a messzi homokdűnék vöröses árnyába. Tollaimat szelíden borzolta a szél, sólyom képében repültem az ismeretlen vidék felett, szívemet oly melegség járta át, mint hosszú útról hazatért vándorét, mikor az első ízben látja viszont gyermekkora színterét. A sivatag egyhangú buckáit váratlanul monumentális építmények törték...