Ebek harmincadja

Osmosis

2023. március 24.

Mind jól tudjuk, hogy ha egy férfi azt mondja egy nőnek, hogy komoly kapcsolatot szeretne vele, akkor nem hazudik, és gyakorlatilag kizárt, hogy csakis testi vonatkozásokra gondol eközben. Az alábbi történet is egy efféle szűz hó tisztaságú vallomási kísérletről szól, ilyen szellemben kéretik olvasni.

Életem legnyomorultabb udvarlási próbálkozása egy hajdani szép nyári délutánon esett meg. Az eseményre egy hangulatos nagyerdei szórakoztató műintézmény egyik árnyas asztalánál került sor, ahol a következő volt a helyzet: a kerthelyiség egyik asztalánál két fiatalember üldögél, egy-egy közepes termetű ebet tartva pórázon. Letelepedünk a leánnyal a másik bútorhoz, rendelek két italt, aztán hozzákezdek a lírához, nem érzékelvén a Veszélyt, amely pedig már ott toporog a küszöbön…

Na szóval: képzeld el, hogy ismertetni akarod makulátlan elképzeléseidet a társaságodban lévő hajadonnal. Előveszed legendás ékesszólásodat, de alig lendülsz bele, kénytelen vagy a szemed sarkából figyelni, mit művel egymással a két kutya. A kan momentán körbeszaglássza a szukát. Észleled, hogy a partnered is odasandít a szomszéd asztal árnyékában kibontakozó eseményre, s kezdesz zavarba jönni, de muszáj befejezned a mondatot, ha már egyszer elkezdted, mert ha nem így teszel, valószínűleg kizökkensz, és akkor örökre lőttek a varázslatos pillanatnak. (Nem sejted, hogy kisvártatva amúgy is…)

A hajadon kissé elpirul, látván, hogy a szuka miként viszonozza a kan udvarlását. A lány okos. Nyilvánvaló, hogy előtte is teljesen világos a párhuzamosan zajló történések szimbolikus jelentősége.

Elkezded bizonygatni, hogy a szándékaid tiszták, mint a hajnali gyöngyharmat, mire a kan látványosan megugorja a szukát. A társaságodban lévő hajadon ekkor kissé beharapja az alsó ajkát, így próbálván visszatartani a mindenáron feltörni igyekvő nevetést.

Kortyolsz egyet az italodból, mert kiszáradt a szád, aztán folytatod a hősi monológot, s közben megpróbálod figyelmen kívül hagyni, hogy tőled mintegy másfél méterre két kutya kefél ezerrel.

A gazdik már elengedték a pórázokat, és újabb söröket rendelnek a várható tenyésztői szaporulatot megünneplendő.

Próbálsz tudakozódni, vajon mik a tervei a leánynak kettőtök ügyében, de ekkor megjelenik a műintézmény tulajdonosa, és miközben kézbesíti a két flaska sört az örömszülőknek, kifejti számukra, hogy felmerültek benne bizonyos kifogások a két eb viselkedésének kapcsán.

Jómagad eközben megpróbálod a legtündöklőbb színekben lefesteni a hajadon előtt a közeljövőben rátok váró boldog időszakot, mire a két kutya összeragad, és egymásnak farral fordulva elkezdenek jobbra-balra araszolgatni a kétségtelenül sajátos hangulatúnak nevezhető kerthelyiségben.

A lány nem felel a kérdéseidre, hanem ehelyett – sajnos nincs rá jobb kifejezés – önfeledten vihog. Majd abban a tárgyban kéri ki a véleményedet, hogy szerinted van-e tehetségesebb dramaturg az életnél. Szomorúan megcsóválod a fejed, s figyeled, hogyan borítja fel a két eb a sarokban álló kukát.

A tulajdonos kiakad.

Az örömszülők szurkolnak.

A hajadon vihog.

Amikor megint megszólalnál, megjelenik egy újabb vendég, pórázon tartva egy fiatal német juhászt, akinek láthatóan nincs hőbb vágya, mint felesleges harmadikként belevetni magát fajtársai csetepatéjába.

A tulajdonos skarlátvörös fejjel teszi közhírré azt a tényt, hogy bár a cégük igény esetén foglalkozik rendezvényszervezéssel, mindazonáltal animal gruppen partik lebonyolítása nem szerepel a profiljukban, és ezen a jövőben sincs szándékuk változtatni. Csekély megértésre lel a hallgatóságában, ezért a korai időpont dacára elrendeli a zárórát.

A nyolclábú szerelmespárnak végre sikerül szétválnia, ami általános elégedettséget okoz a vendégsereg körében, némileg a tulajdonos is megkönnyebbül. Egy, csak egy ember van a társaságban, aki nem tud örülni sem a kutyaszerelemnek, sem a várható szaporulatnak, sem az örömszülők boldogságának, mert éppen egész másféle gondolatok töltik be az elméjét, s kezdi belátni, hogy vannak olyan elborult pillanatok, amelyek hirtelen felindulásból arra sarkallják az embert, hogy jelentkezzen sintérnek.