Elgondolt filozófia

Tasi83

2023. április 2.

…Mert a boldogító születés is
csupán létünk aprócska,
maradandó darabkája:
Versenyfutás az Idő-résszel!
Visszaszámlálás önmagunkért!
Kikapart, nehezen megszerezhető
szerelmeket vonyítanak
csélcsap részegek ablakom alatt! Vérebek
vérkönnyező Hajnalok fogságában!

Bekúszik a Hűség kozmikus érzelme a
sebezhető Lélek repedésein
s mint menekülő kísértet
a biztosított Megváltás után epekedik!

Molekulák szűk celláinak mélyén
csak én lehetek kiebrudalt hajótörött,
aki halhatatlan Kedvesére vár,
s bókok adakozó vallomásait
prédikálná csicsergő fülek kagylóiba!
Végtelen romantikájának zálogát!
A jövőben talán még utolsón lehajol
hozzám az angyali Jóság
s Mindenség-csókjaival magához felemel
ne kelljen porig alázottan
emberek hiéna-marakodásaiban
fennmaradnom a túlélés gyilkosságaiban

De örülni önfeledt megérdemelt
ajándék-Holnapok kívánságainak!
Tompa éjidőn ily mélyre sosem zuhantam!
Forrongó vihar-kavarodásban
Lét-gyökérzetem megtapad;
végtelen világot át kellene
kutatnom már
elszalasztott Kedvesem után!
Kínok közt sebzett Lélek alszik el,
megváltásra várakozik!

 

Elhagyott menedék-otthonomba
megváltó boldogulás vajon mikor érkezik?!
Eljuthat-e még e lakatlanított földre az öröm?
Elbukok-elsüllyedek naponta
nyomtalanul örök
kétségbeesések szívemben
infarktusokban tágulhatnak
görcsökben fetreng a Jelenvaló!
Szempilla-hold mikor küldözget
felém halhatatlan üzenetét?