Kedvencekhez adás
22

Léptek a hóban

1. Ballada

Csillagok útján, angyalok nyomában,

Lépteid a hóban elvesztek korábban.

Előre visz az út, nem fordulhatsz hátra,

Az út, mely elvezet a békés halálba.

Hívogatón nyújtja feléd gyenge kezét,

Remegve fogadod, még egyet lépsz felé.

Itt suhan egy árnyék, amott a szellemek

Mind a Senkiföldjét lakó tiszta lelkek.

Haláltáncot járnak, körbe állnak téged,

Pont ugyanúgy várnak mint Őt réges régen.

Drága vándor, lélek, légy kegyelmes hozzánk,

Olvaszd fel a jeget, tedd meg azt a csodát!

A serleg friss, gyenge vérrel majd megtelik,

Te leszel az Anya, reményed elveszik.

Hó puha párnáján, éj hideg dunnáján

Jégkoporsód lesz majd a holtak hajnalán.

Könnyekkel telt, üres bölcsődet ringatod

Nem sír már a gyermek, pedig hideg van ott.

Emlékek tavának jéggé dermedt tükre

Meghasadt felszíne, s elnyel örökre.

Csillagok útján, lelkeknek nyomában,

Emlékeid lángja kialudt korábban.

Előre kell nézned, nem fordulhatsz hátra.

Hisz gyermeked ott vár. Menj hát a halálba!