Kedvencekhez adás
11

November 14

Fülszöveg:

Rövid kis egyperces novella egy szakításról és a másik hiányáról

Fogtam és bedobtam a szennyesbe. Azt hiszem itt az ideje kimosni végre, hiszen túl sokszor jutsz róla eszembe. Az utolsó öleléseddel az illatod is rajta hagytad azon a pihe-puha bézs garbón, amit azóta pont ezért nem mertem kimosni, csak ott hevert a székemen, mintha valami rosszat vétett volna, pedig csak annyi volt az össz hibája, hogy azt viseltem, amikor elhagytál. Egy kicsit néha megcsapott a méregdrága parfüm illata, ahogy sietve kerestem valamit a szobámban és még egy-egy lopott percre velem lehettél általa. Néha belengted a szobát, majd az ablakon át gyorsan távoztál. Ahogy az életemből is. Átsöpörtél rajtam.