Virgin 4 U

A.Stone

2018. május 25.

A bejárati ajtó halkan nyikordult. A kintről beszűrődő utcai világítás adott annyi világosságot, hogy ne essen hasra a szétdobált méretes tornacipőkben. Lara ebből tudta, hogy a bátyja hazajött a hétvégére és a legjobb haverja is vele jött. Azok ketten elválaszthatatlanok. Lábujjhegyen osont befelé, felkapcsolta a világítást a fürdőszobában, hogy ne vaksötétben tapogatózzon a lépcsőkig. Így is majdnem lesöpörte az előszobaszekrényre rakott vázát a barkaágakkal, felakasztgatott hímes tojásokkal. Anyját elkapta az ihlet a lakásdíszítéshez. A lány biztos volt benne, hogy holnap reggel szerte a házukban nyuszikák, barikák, pelyhes kiscsibék fognak díszleni. Még néhány éve nagy lelkesedéssel segített a ház ünnepélyessé tételében, sokat a díszek közül saját kezűleg készített. Mostanra az édesanyja belenyugodott abba, hogy Lara végérvényesen kamasz, már nem tudta rávenni a családi programokra.

A nappali kanapéja felől szuszogás hallatszott. A settenkedő felkapcsolta a lépcsőház vészvilágítását, ami épp csak a lépcsőfokokat világította meg. Megmentője a házibuliból hazaérkező tinédzsernek. Gyerekkorukban ezek mindig világítottak, de mostanra az apjuk takarékosságból kiiktatta ezt a szokást. A gyér fénynél a szuszogóra pislantott, vágyakozón felsóhajtott, frusztráltan beletúrt hosszú barna hajába. Patrik, testvére haverja, hanyatt feküdt, egyik karja, lába lelógott, mellkasán felnyitott laptop. Nem kellett látnia ahhoz, hogy tudja, a srác rövid haja menő kócos, alsó ajka harapni valóan biggyedt, és állán a gödröcske elviselhetetlenül aranyos. A szoba bútorait kicselezve az alvó mellé osont, hogy biztonságba helyezze a számítógépét, lehetőleg anélkül, hogy a fiút felébresztené. Gyakori vendég volt náluk, és a lány szerint csak azért élt, hogy őt bosszantsa létezésével. Az a srác volt, akibe bármelyik tini lány belezúgna. Óvatosan leemelte a laptopot, ami érintésétől megelevenedett.

Letette a számítógépet a kávézó asztalra. Örült, hogy le volt némítva a hang rajta. Elindult az utoljára játszott videó a megnyitott honlapon. Pornó, mi is lehetne más? Izmos csávó fűzögetett egy, az ágy szélén ücsörgő piruló lányt. Épp egy romantikus jelenet is lehetett volna, ha nem villognak gusztustalan reklámok a videó mellett. A vörös hajú nő nagyon fiatalnak látszott, porcelán bőre szinte világított, egyszerű szabású ruhája, szolid sminkje és zavart tekintete egyáltalán nem illett egy pornószínésznőről kialakított képbe. Lara is volt már ezen az oldalon, nem tartotta magát prűdnek és az internet korában hol tanuljon egy serdülő a szexről? Az ágy szélébe kapaszkodó lány azonban valahogy megérintette. A felvétel angol címét szabadon így fordította le magának: Tanja, az orosz lány szüzességének elvesztése. A Virgins4U oldal feltöltése, ahol a leírás szerint csak valóban szűz lányokról készült videók szerepelnek. Amilyen ő maga is, jutott eszébe e felkavaró gondolat. Halkan lecsukta a laptop képernyőjét és felosont a szobájába.

Egy kosárlabda folyamatos pattogásának és pasik kurjongatásainak hangjára ébredt. Ezek ketten már nem először törik meg a vasárnap reggel szent csöndjét. Még ha szórakozni mentek is szombat este, mindig előbb felébredtek Laránál, és örömmel használták ki a garázsra felszerelt kost egy kis barátok közötti versengésre. Tapintatosság egy csepp sem volt bennük. A lány morogva a fejére húzta a párnáját. Talán visszaaludt volna, de eszébe jutott a hajnali élménye azzal a videóval. Ha Patrikot ennyire felizgatják a szűz lányok, akkor nem kéne másfelé keresgetnie! Hamarosan betölti a tizennyolcat és még nem volt fiúval. Egy időben szívesen elfogadta legjobb barátnője, Nóri, bűnbakját, aki szerint csakis a bátyja tehet erről. Az igaz, hogy Levente féltette a húgát és közismert volt az elrettentése, amit többször is kijelentett, amint őt elengedték a szülei szórakozni a hétvégenként, de már megértette, hogy valami mélyebb dologról van szó. Vele nincs valami rendben. Az élete egyszerűbb lenne, ha rájönne, mi. Talán épp ez az agyon elemzés az. Nem volt elég csak az a kis bizsergés, amit érzett attól, hogy tudta: valakinek tetszik. Aki neki tetszett, az róla tudomást sem vett. Patrik már két éve tölti náluk a hétvégék nagy részét. Eleinte még el lehetett hessinteni az ötletet, de megtiltani önmagának nem tudta. Pedig próbálkozott vele, mert nem látott esélyt rá, hogy Patrik valaha is észreveszi.

Láthatatlansága állta az időt. A tehetséges, mindig versenyeket nyerő, és fényes jövő előtt álló szuper programozó testvére mellett nyugodtan érezhette senkinek magát. Egy reál beállítottságú családban, ahol a szülők is a számok világában érzik otthon magukat, naná, hogy egy nyelvész nem számít értéknek. Hiába volt Lara tehetséggel áldott, amikor a versenyeken sosem tudott jól teljesíteni, mert annyira ideges volt. Tanár szülei szemében mindig csalódottságot látott emiatt. Néhány bukta után feladta az egészet. Ráadásul a szülei nem engedték, hogy a fővárosi nyelvi gimnáziumba iratkozzon. Sosem mondták, de éreztették vele, hogy nem tartották hozzá elég jónak. Abba az iskolába járt, ahová előtte a testvére, továbbra is az árnyékában senyvedve.

Nagy lendülettel kiugrott az ágyból és lerohant a konyhába egy bögre kávéért. Anyja leszidta, amiért egy szál Hello Kittys pólóban jött le.

‒ Miért? Talán hirtelen bárkinek is feltűnik a létezésem? – villant hidegen a lány sötét szeme.

Anyja rosszallóan nézett rá. Arcán látszott, hogy nehezen viseli a kamaszos szarkazmust. Azért a következő pillanatban Lara szívesen elbújt volna, mert a póló, ami rajta volt, tényleg épp csak takarta a fenekét és a konyhába nyomult a két srác. Hangosan ugratták egymást, láthatóan valóban nem vettek tudomást a lány jelenlétéről.

‒ Anyám, nem vagy tisztában a mai fiatalok ingerküszöbével. Vannak lányok a suliban, akik rövidebb szoknyában járnak, mint ez a póló ‒ mondta, miközben tejet töltött a kávéba. ‒ Kértek kávét? – fordult a fiúk felé.

Kértek. A lány próbált feszélyezetlennek látszani, de alig várta, hogy felmenekülhessen a szobájába. Amikor végre felfelé szaladt a lépcsőn, a két jó barát felröhögött, egyértelműen rajta nevettek.

Larában forrt a düh. Elkönyvelik kis csitrinek, lekezelik, közben szűzies lányokról álmodoznak? Hát akad-e tőle ártatlanabb és szánalmasabb? Azonnal rákeresett a Virgins4U oldalra. Maga sem tudta, mit is keres, mit remél ettől. A tagsági díj nélkül, ami havi húsz dolcsi volt, csak néhány csalinak feltett felvételt nézhetett meg. Megtalálta az orosz lányt. Egy másik cím megdöbbentette: Andrea liliomtiprása. Ez a név nőiként csak a magyarban honos! Magyarul beszéltek, angol felirattal. Rákattintott a kapcsolat menü pontra, és az oldal hivatalosan bejegyzett címe budapesti volt! A következő link, amire kattintott, azt írta: lányoknak. Itt, az oldalon toborozták a szűz lányokat, nem csekély fizetséget ígérve az áldozatukért. Lara felnevetett az ötletre. Ez több problémáját is megoldaná egyszerre!

Másnap az iskolában is folyton ezen járt az esze, és a viccnek indult ötlet egyre inkább komoly elhatározássá keményedett benne. Hazafelé már azon gondolkodott, beavassa-e a barátnőjét. Végül az igen mellett döntött, de jobb, ha ezt nem cseten keresztül beszélik meg. A városi park eldugott szegletében találkoztak Nóri énekórája után, mert a csajszi fejébe vette, hogy jelentkezik az X faktorba és híres lesz. Rá nem jellemzően szótlanul hallgatta végig Lara tervét.

‒ Ezt nem gondolhatod komolyan! Tudod, hogy nem vagyok semmi jó elrontója, és akadtak nekem is őrült ötleteim, de ezzel bármelyiket felülmúlod! – fakadt ki Nóri, hidrogénszőke hosszú haját idegesen dobálni kezdte.

‒ Nem te mondtad, hogy várjak még a szexszel? Te már három éve túl estél a dolgon, én meg még mindig ott tartok, hogy merre is fordítsam a fejem, ha egy srác meg akar csókolni!

‒ Arra gondoltam, hogy várd meg az igazit! Vagy legalább egy tapasztalt pasit!

‒ Kell egy pornószínésznél tapasztaltabb?

‒ Jó pont, de csakugyan azt akarod, hogy aztán számtalan idegen pasi téged bámulva verje ki?

‒ Figyelj! Megkapom az ösztöndíjat Barcelonába! A szüleim már kijelentették, hogy szó sem lehet arról, hogy külföldön tanuljak tovább, miért nem elég jó nekem az, ami Leventének, anyagilag nem tudják támogatni a dolgot. Ez a megoldás! Elég pénzem lesz ahhoz, hogy ott tanuljak, ahol akarok! Spanyolország után, irány valamelyik dél-amerikai ország! De az is lehet, hogy megtanulok kínaiul, az most a menő! Ebben vagyok jó, ezt szeretem!

‒ Azt hiszem, ha a szüleid tudnák, mit tervezel, átgondolnák a dolgot!

‒ Elegem van abból, hogy tőlük függjek! Könyörögtem nekik, hogy abba a középsuliba járhassak, ahová szeretnék, de nem engedték. Nem érdeklem őket! Miért adjak az ő véleményükre?

Mintha csak jelnek szánták volna az égiek, másnap a spanyol tanárnő örömmel közölte vele, hogy valóban neki ítélték az egyik ösztöndíjat. Szeptembertől két szemesztert egy barcelonai egyetemen tölthet, augusztus elsejéig kell visszajeleznie, hogy élne-e a lehetőséggel.

Lara úgy érezte, nem számíthat a szüleire. Július közepén nagykorúvá válik, rögtön utána szerepel a filmben és szeptemberben már távol lehet mindenkitől, aki eddig keserítette. Talál magának egy spanyol fiút, elfelejtheti végre azt a kockafejű és nagyképű Patrikot!

Még szombat délelőtt szeretett volna túl lenni a házi feladatán, de a kurzor csigalassúsággal mászott a képernyőn. Számteches testvérrel ez szégyen, de összeszedhetett egy vírust. Hallotta az udvaron pattogó labdát, ki is szólhatott volna az ablakon, mégis inkább üzenetet írt Facebookon, azzal a biztos tudattal, hogy így előbb felkeltheti Levente figyelmét. Írta, hogy sürgős, de ez semmifajta eredménnyel nem szokott járni. Azonban a lábak dobogása alábbhagyott odakint, és valaki hallhatóan felfelé nyargalt a lépcsőkön.

Egy kimelegedett Patrik robbant be a szobába. Lara majdnem lefordult a székről a meglepetéstől. A srác lazán megállt mellette, mintha megszokott lett volna, hogy a lány privát szférájába gázol.

‒ Levi mondta, hogy szervizelni kéne a géped ‒ mondta a srác az íróasztalra támaszkodva. ‒ Mi a gond?

‒ A kurzor… ‒ nyögte ki nagy nehezen Lara és megmozdította az egeret, hogy demonstrálja.

‒ Ja, biztos vírus ‒ mondta Patrik és még közelebb hajolt a lányhoz, sőt szinte átölelte, hogy elérje a másik oldalon lévő billentyűket.

Közben Lara úgy érezte, minden érzéke ellen támadás indult. Olvasztotta a másik testének melege, minden belégzésnél egyre mélyebben kitöltötte az illata, észrevette valószerűtlenül hosszú szempilláit, ahogy a fiú arcélét figyelte. Eddig sosem tapasztalt hidegrázás és bizsergés lett úrrá rajta, zavarba ejtően hirtelen. Ó, ez az! Azaz érzés lehet, ami körül olyan nagy hűhót csap mindenki! Sajnálatos, hogy teljesen elpazarolt az egész, mert Patrik csak a számítógépre figyelt.

‒ Várj, ideengedlek inkább! – A lány határozottan hátratolta a székét, még akkor is, ha ezzel majdnem feldöntötte a felette görnyedőt.

Patrik kicsit zavartnak látszott.

‒ Egy-kettő meglesz, nyugi! – mosolygott biztatóan a lányra. ‒ Ismerek egy jó kis online szolgáltatást, tutira felismeri a problémát.

Lara figyelte a képernyőt és megesküdött volna, hogy Patrik a vir után a g betűt írta be a keresőbe és megnézte a leugró találatokat, mielőtt javított volna. Ha nem inkognitó ablakban keres rá a pornóoldalra, most ott virított volna a böngészőben a Virgins4U. Lehet, hogy erőt vett rajta a paranoia?

‒ Amíg ez fut, elmondhatnád, épp min dolgoztál ‒ fordult felé a fiú.

Lara leült az ágya szélére és aktívan csodálkozott. Leginkább a szemével. Komolyan beszélgetni fognak? Azért végül összeszedte magát.

‒ Arról értekezem, mitől élő a nyelv.

Amint kimondta, rájött, hogy ez mennyire kétértelműen hangzott és nem csalódott. Az érett huszonhárom éves vigyorgott. De megtiltotta önmagának, hogy zavarba jöjjön.

‒ Magyarból írom, nem biológiából, ne próbálkozz!

‒ Nem értem, mire célzol! Eszembe se jutna! Örülök, hogy az életem mentes az ilyen feladatoktól. Habár az oldalak tervezésénél hasznos a helyesírás ismerete, de itt meg is reked nálam az anyanyelvápolás.

‒ Akkor te nem műszaki programozást tanulsz, mint a bátyám?

‒ Engem jobban érdekel az esztétika, dizájn. Azt hittem, tudod.

Lara felhúzta a szemöldökét. Honnan tudhatna bármit is Patrikról? Eddig még nem beszélgettek, Levente pedig végképp nem beszélget vele a barátjáról, sőt, másról sem. Legszívesebben őszintén megkérdezte volna a fiútól, hogy miért jött be hozzá, de túl gyáva volt.

‒ Honnan is tudnád! – mondta a srác és zavartan a hajába túrt, mielőtt folytatta volna. ‒ Meghibbantam! Ne haragudj, nem is tudom, mit akarok, csak… Talán annyit, hogy tévedsz, ha azt hiszed, nem vesznek észre mások.

A lány érezte, hogy még a füle hegye is lángra lobbant. Pont időben pittyegett a számítógép, és a fiú visszafordult a képernyő felé. Lara összezavartan bámulta a srác felnyírt tarkóját, egészen addig, míg Patrik fel nem állt, hogy mosolyogva visszaadja a helyét.

‒ Minden rendben lesz ‒ mondta és otthagyta a lányt, aki másnap estig egy értelmes mondatot sem tudott írni, de akkor is csak ezért, mert már nagyon muszáj volt. Megesküdött volna, hogy még egy hét múlva is érezte szobájában a fiú illatát.

Az egész utca tudott a házibuliról, a zenét már a sarkon meghallották, Nóri ott talált parkolót. Larának komoly erőfeszítésbe került rávenni magát, hogy eljöjjön. Befejezték a középiskolát, előttük volt a nyár, de legfőképp: jövő hétre találkozót beszélt meg a pornóoldal ügynökével, aki hajlandó volt egy itteni kávézóban találkozni vele. Fürdőruhás képet kértek tőle, és annak ellenére, hogy tartott tőle, hogy nem találják elég szépnek, azonnal felajánlották a személyes találkozót. Csakis barátnője kedvéért jött el erre a partira, aki azt állította, hogy egy helyes srác hívta meg, akivel mindenképp találkozni szeretne. Hogy néz ki, ha egyedül állít be egy bulira?

Nevetgélő fiatalok andalogtak mindenfelé, a színes fények kivillództak a nyitott ablakokon. Fülledt nyári meleg volt. Nóri mindenáron egy pántos ruha viselésére akarta rábeszélni Larát, de ő csak esküvőkre és egyéb nagy eseményekre volt hajlandó nőcis ruhákba bújni. Megfelelt a Daft Punkos pólója és a farmer halásznadrág, neonzöld vászoncipővel. Nem próbált senkinek se tetszeni. Nóri erős kontraszt volt hozzá képest, a szűk fekete miniruhájában és a tűsarkú pántos szandálban billegve, szőke haja tökéletesen vasalt, sminkje erőteljes. A külseje megvolt a celebséghez, nem kétséges.

Odabent a korosztályuknál idősebb társaság volt, Lara csak látásból ismert néhány embert. Kétkedőn nézett Nórira, aki növekvő idegességgel nézelődött. Lara megfeszült, ahogy egy meleg tenyér simult a derekára. Első meglepetése után kilépett az érintés elől és megfordult. Patrik vigyorgott mögötte. Előkerült Levente is, két teli műanyag pohárral a kezében. Egyiket Nórinak adta, a másikat a húgának, aki kételkedve szagolt bele. Boros kóla volt. A bátyja kérés nélkül italt hozott neki. Eddig mindig kényesen ügyeltek arra, hogy még véletlenül se jelenjenek meg ugyanazon a szórakozóhelyen, most pedig italt hozott neki? Nóri bűnbánóan pislogott. Ebből rájött, hogy Levi volt a srác, aki meghívta a barátnőjét! Persze, hisz egyáltalán nem tűntek meglepettnek, hogy találkoztak! Csak őt nem világosította fel senki sem.

‒ Hidd el, én se tudtam! – próbálta a zenét túlüvölteni Patrik. Már megint a lány derekára ejtette kezét, és egészen közel hajolt, hogy a másik hallja is, amit mond.

Larát zavarba hozta az érintés, a fiú közelsége. Meg is látszott rajta, mert Patrik elengedte és hátralépett, kortyolt az italából, bármi volt is a műanyag poharában. Valamit tennie kellett, ha nem akarta, hogy a pasi itt hagyja. Most ő lépett szorosan a srác elé, aki szerencsére megértette a diszkós jelbeszédet és tudta, hogy mondani akar neki valamit. Lehajolt, és tűrte, hogy Lara a fülébe kiabáljon.

‒ Az én hibám! Ha nem ecseteltem volna állandóan Levi erényeit Nórinak, ez nem történt volna meg!

Szerencsére Patrik folyékonyan értett szarkazmusul, és hamar kiderült, beszélte is ezt a nyelvet. Rekedtre beszélgették már magukat, mikor végre felérték ésszel, és kimentek a kertbe. Itt is tömeg tolongott. Távolabb a zene erőssége tűrhetővé vált, ahogy a népsűrűség is. A pázsit harmata átnedvesítette a lány vászoncipőjét. A fák és bokrok sötétlő sűrűjéből egyértelmű hangok szűrődtek ki, Lara föleszmélt és zavarba jött. Patrik megállt.

‒ Visszamehetünk, ha gondolod ‒ mondta komolyan.

Lara ránézett. Elbizonytalanodott, de aztán a srác válla fölött észrevette a két nyírfa közé kifeszített hintaágyat. Elmosolyodott.

‒ Nézd! – mutatott Patrik háta mögé és megindult a puszta szerencséből gazdátlanul lógó palintához.

Gyermeki örömmel ült bele. Megvárta, míg Patrik is elhelyezkedik, aztán ellendítették magukat, ugyanúgy, ahogy az óvodások csinálják a hintán. Lara nevetve énekelte a hinta-palintázós mondókát, amit kiskorában anyukájától tanult. Mikor azonban Patrik is rázendített baritonján, nem bírta tovább, annyira nevetett.

‒ Bolond vagy! – vágta a fiúhoz, aki elégedetlenkedett, amiért nem énekel vele tovább.

‒ Te is! – fordult feléje Patrik, hangjában huncutság. Átkarolta Larát és minden figyelmeztetés nélkül megcsókolta. Váratlan volt. Ez a kis szikra lobogó tüzet lobbantott a lányban. A következő csók még forróbb volt, Patrik mohón ízlelte, remélve, hogy ő végre viszonozza is. Lara átengedte magát, keze a fiú tarkóján matatott és bárotalanul hajolt a szájához. Ez sokkal jobb volt, mint eddig képzelte. Hamarosan már teljesen összegabalyodva kapaszkodtak egymásba, combjai között a srác lába, keze pólója alatt, ő finoman Patrik hátát karmolászta, majd kigombolta a sliccét, mire a fiú egy pillanatra abbahagyta a nyakának becézését és torkot köszörült, mielőtt megszólalt volna.

‒ Talán nem kéne, hogy az első alkalmad így történjen, gyere, elmegyünk hozzám! – suttogta rekedten.

Lara megdermedt. Sajnálta, hogy a hintaágy kialakítása nem engedi, hogy elhúzódjon. Szörnyű megérzése támadt.

‒ Honnan tudod? – szégyellte, hogy remeg a hangja, de ez nem is volt lényeges.

Patrik hazudhatott volna. Mondhatott volna akármit, de nem tette. Hallgatása beszédes volt.

‒ Ezt nem hiszem el ‒ suttogta a lány, már csak úgy magának.

‒ Lara, nem, ne gondold, hogy azért… ‒ hebegte Patrik, amikor Lara hatalmas lendülettel elviharzott.

A taxi nem volt olcsó mulatság, a lány következő heti zsebpénze is ráment. Elárulták, becsapták, átverték. Álomba sírta magát.

Másnap reggel a szokásos labdázgatás helyett kiabálásra ébredt. Lenézett az udvarra. Levente és Patrik volt, közel az összeverekedéshez. A szófoszlányokból kivette, hogy róla és a tegnap estéről vitatkoztak. Nagyot sóhajtva úgy döntött, megmutatja nekik a legújabb Hello Kittys alvós pólóját.

Mezítláb szaladt ki közéjük. Patrik elnémult láttára, Levente feléje fordult.

‒ Nem fogod a családom nevét bemocskolni! Ezt a kurválkodást kiverem belőled! – fenyegetően megindult Lara felé, akiben nem volt kétség, hogy a bátyja nem a levegőbe beszélt.

‒ A te családod? – kiáltotta a lány mérgesen, mire Levente megtorpant, nem volt hozzászokva ahhoz, hogy húga visszaszóljon neki. ‒ A te családod?! Én nem vagyok annak a családnak a része? Még csodálkozol, hogy el akarok innen tűnni? Semmibe vesztek, aztán a hátam mögött szövetkeztek ellenem! Ki vagyok én neked? Mondd meg! Hogy képzeled megmondani nekem, hogy mit csináljak a testemmel? Neked ki és mikor állított fel betartandó szabályokat? Nem elég, hogy a szüleim tanárok, és ezért szinte minden korombéli utál, még ennek tetejébe mindenki hozzád hasonlít! Mennyit érhetek csak én, önmagam, nem ennek a családnak a koloncaként tengődve! Nórival rám uszítjátok Patrikot, amikor tudja, jól tudja, mennyit jelent nekem! Te is tudod! – fordult az említett felé, aki láthatóan még nem járt otthon, ugyanabban a ruhában volt, mint az éjjel. ‒ Mocskos dolog volt tőled! ‒ Lara nem bírta tovább, kitört belőle a sírás. Otthagyta a két döbbent fiút és felrohant a szobájába.

Az ágyra vetve magát zokogott.

Halkan nyílt az ajtó, Patrik volt. A lány hiába zavarta el, nem mozdult.

‒ Hallgass meg, csak erre kérlek ‒ mondta a fiú halkan.

Lara felült, kócos haját kisöpörte könnyáztatta arcából. Fürkészte a másik arcát, gondolkodott.

‒ Előtte add ide az asztalról a zsebkendőt ‒ mondta végül engedékenyen. Orrot fújt.

‒ Képtelen vagyok továbbra is úgy tenni, hogy nem vagy és hogy nem töltöd ki a gondolataimat, képtelen vagyok úgy tenni, mint aki nem tudja, mennyire okos vagy és jó a humorod, nem tudom kiverni a fejemből a vonásaid, illatod, az érintésed! Azért jöttem, hogy elmondjam, hogy én itt leszek az után is. Tedd meg, amit úgy érzed, meg kell tenned. Azt remélem, megbocsájtasz, amiért nem léptem előbb. Világos volt, hogy a bátyád barátságának az az ára, hogy téged semmibe veszlek. Mikor Nóri elárulta neki, mit tervezel, Levi ötlete volt, hogy környékezzelek meg. Csak azt nem tudta, hogy milyen régóta álmodok rólad. Terveid vannak, tudom. Csak arra kérlek, adj egy esélyt. ‒ Patrik a végén már az ágy mellett térdelt.

‒ Mindent elrontasz ‒ suttogta Lara és átölelte. ‒ Nem hiszem, hogy elviselnéd, ha pornóban látnál, de jól blöffölsz ‒ mosolyodott el végre és érezte, hogy Patrik testéből elillant a feszültség, megkönnyebbülten felsóhajtott.

‒ Mondtam: okos vagy ‒ jelent meg egy huncut mosoly a szája szegletében ‒ és szép. Megjegyzem: egy miniszoknyás lány sem lehet annyira szexi, mint te egy cicás hosszú pólóban.

‒ Most már túljátszod!

‒ Szokj hozzá!

‒ Jó, akkor folytasd, de mi lenne, ha fekve tennéd?

‒ Esély sincs most rá, mert bealudnék!

‒ Akkor aludjunk együtt. ‒ Lara végignyúlt az ágyon és Patrik kis habozás után mellé bújt.

‒ Hol vannak ilyenkor a szüleid?

Lara felvonta a vállát.

‒ Bevásárolnak, a pláza az új templom, nem tudtad? Oda járnak vasárnaponként az emberek.

‒ Bolond vagy ‒ mosolygott a srác.

‒ Te meg álmos ‒ hajolt egyre közelebb hozzá Lara.

Édes álom volt az övék, az ébredés pedig szerelemmel teli.