Bird of prey
RohamkukacEpilógus
Rais hirtelen eltűnése a társasági életből egyáltalán nem vetett fel kérdéseket, vagy okozott problémát. Hirtelen jött, és ugyanilyen hirtelen távozott, aminek okán mindenki meg volt győződve arról, hogy gyorsan megunta Londont, és inkább visszatért Párizsba. Ott nyilván lazábbak az erkölcsök. A hoppon maradt hölgyek erről mindig megvető hangsúllyal társalogtak, és úgy tűnt, már korántsem tartják a Lordot olyan elbűvölő személynek, mint korábban.
William Montfort és a húga, Katherine még a szokottnál is kevesebb társasági eseményen jelentek meg. Katherine zárkózott lett, hideg és távolságtartó. Úgy viselkedett, akárha a fivére árnyéka volna. William bárhová ment, ő mindig követte és sosem mozdult el mellőle. William hasonlóan hűvös és szófukar lett. Ha megjelentek valamilyen társasági eseményen, szinte mintha megfagyott volna körülöttük a levegő. A jelenlévők pár bátrabb tagja, ha meg is próbált beszélgetést kezdeményezni velük, kínos nevetés közepette és meglehetősen gyorsan le is tett erről. William szemkötője egy ideig pusmogás tárgy volt, de a húgán kívül mindössze egy ember tudta, hogy már nem azt a funkciót tölti be, mint korábban. A férfi nem pusztán megvakította a démont, ahogy az vele tette, hanem elvette a fél szemét. Tuberon intésére nem hallgatva követte az apja jegyzeteiben foglaltakat, hogy kiderüljön igaz-e a feltételezés, miszerint egy mágus egy démon szeme által birtokolhatja a lény erejét. Tehát a szemkötő immáron azt a tényt rejtette el, hogy William smaragdzöld bal szeme mellé immár egy jég kék társul.
Ami Richardot illeti, ő minderről tudott és nem kevés aggódással fogadta a mágus döntését, ami egyben egy elég veszélyes kísérletnek is tűnt. Megpróbálta lebeszélni róla, de természetesen mindhiába. Látogatásai ugyan nem maradtak abba, de a testvérpár magába fordulása után eléggé megritkultak. Végül behódolt megboldogult apja kívánságának és feleségül vette Emily Goldsteint, mindezzel Rais fenyegetésének árnyékától is megszabadítva önmagát.