Üdvözöl a Polc.eu csapata!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akit egy gyönyörű, fehér páva vett a szárnyai alá, ám a fiú boldogtalan volt, mert nem kapta meg a pávától, amire igazán vágyakozott… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer tőr, ami beleszeretett a boldogság kicsi lámpájába, ám a lámpácska megvetette a tőrt, mert az bánatos volt és csak a saját érdekeit nézte… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy férfi, aki meghalt… Ez a mese is úgy kezdődik, mint a többi: egyszer volt, hol nem volt… A kérdés csak az, milyen befejezés vár ránk? Boldog? Szomorú? De ha jobban belegondolunk, egy teljesen szürreális birodalomban akár mindkettő is lehetséges…

Ann Marks egy különc lány. Magányos, nincsenek barátai, osztálytársai csak Csodabogárként emlegetik és átnéznek rajta. Úgy érzi, az egész világ ellene van, ám az élet mindig tartogat váratlan fordulatokat. A történet sokáig olvasható volt az Anime-fanfiction Style oldalon.

A Kalózmesék első részében megismerkedünk az Ezüst Társasággal, akiknek feladata teljesíteni a királynő parancsait és levadászni az ellenséges kalózokat. Főszereplőnk, Kornélia, bár szíve jóságos, folytonosan zűrös ügyekbe keveredik, amelyekből kapitánya, Dorian, nem győzi kirángatni. Ókin, aki a legközelebb áll a lányhoz, felelősséget vállal érte, és úgy dönt, személyesen fog figyelni rá, hogy ne eshessen több folt a Társaság nevén. Eközben új feladatot kapnak, és ebbe már egyáltalán nem fér bele, hogy Kornélia ismét bajt csináljon, de úgy tűnik, a baj anélkül is megtalálja, hogy keresné.

Bentlakásos iskola vagy a fiatalkorúak börtöne. Valahogy így hangozhatott volna egy mondatban, ha röviden akarta volna bárki is összefoglalni az incidens utáni helyzetemet. De persze senki sem akarta. Ahogyan azt sem akarta senki sem látni, hogy mi vezetett ahhoz, hogy Sky fejét a női mosdó csempeburkolatú fehér falába vágjam. Talán máshogy alakult volna, ha megint tudok uralkodni magamon, ahogyan mindig is tettem, mikor szekálni támadt kedve. De most nem tettem. Ha véletlen lett volna az egész, azt hiszem, ez a tettem lett volna az a pont, ahol biztosan eldől, hogy találkozni fogok Noam Blainnel. De nem volt véletlen. Nagyon nem.

Szkiriosz, aki borkereskedőként éli unalmas életét, unalmas menyasszonya mellett, nekivág a nagyvilágnak. Hajóra szállva mindent hátrahagyva megszökik apósa és leendő felesége elől. Hajtja a vére, a kaland, az ismeretlen. Próbált kibújni a bőréből, de szíve húzza….másfelé.